Hírek

EBRD nemzetközi szakmai workshop a banki mérlegtisztításról, az NPL-állományok kezeléséről és átstrukturálásáról

A közelmúltban egyre több bank – egyenként vagy akár csomagban – eredményesen igyekszik megszabadulni a problémás, nehezen behajtható vállalati és lakossági hiteleitől. A válságot követő években a hasonló tranzakciók piaci érdeklődés híján ritkaságszámba mentek, de a folyamat az ingatlanpiac magára találásával néhány éve ellentétes irányt vett. A válságok ciklikus természetéből adódóan a nem teljesítő hitelek hatékony kezelésének és átstrukturálásának azonban mindig lesz aktualitása. Az EBRD a BIB és a Euromoney Learning Solutions ötnapos kurzusán tíz ország huszonöt pénzügyi szakembere vezető piaci szakértők segítségével ismerhette meg a legkorszerűbb megoldásokat. 

A közelmúltban egyre több bank – egyenként vagy akár csomagban – eredményesen igyekszik megszabadulni a problémás, nehezen behajtható vállalati és lakossági hiteleitől. A válságot követő években a hasonló tranzakciók piaci érdeklődés híján ritkaságszámba mentek, de a folyamat az ingatlanpiac magára találásával néhány éve ellentétes irányt vett. A válságok ciklikus természetéből adódóan a nem teljesítő hitelek hatékony kezelésének és átstrukturálásának azonban mindig lesz aktualitása. Az EBRD a BIB és a Euromoney Learning Solutions ötnapos kurzusán tíz ország huszonöt pénzügyi szakembere vezető piaci szakértők segítségével ismerhette meg a legkorszerűbb megoldásokat. 

2013-ban Magyarország előtörlesztette a 2008. évi IMF programból fakadó adósságát, de a kormány a nem teljesítő hitelek szanálása kapcsán az IMF-től továbbra is igényelt tanácsadási szolgáltatásokat. A szabályzói és jogi reformra is kiterjedő programot az EBRD is erőteljesen támogatta, mert a nem teljesítő hitelek aránya akkoriban a vállalati és lakossági hitelezés területén egyaránt magasan, 16 százalék körül állt. A bankokat a meglévő incentívák kevéssé ösztönözték arra, hogy mérlegeiket megtisztítsák a rossz hitelektől, vagy azokat átütemezzék; a rosszul teljesítő portfóliókon belül a piaci tranzakciók aránya minimális volt, és a peren kívüli átütemezést elősegítő elvek nagyrészt hatástalanok maradtak. 

2015 végére a gyökeresen javuló ingatlanpiaci folyamatok és az ezzel párhuzamosan megjelenő profi követeléskezelők – például, a svéd központú Intrum Justitia Zrt. vagy a cseh hátterű APS Hungary, illetve a hazai, állami tulajdonú MKK – egyre élénkebb érdeklődése a nem teljesítő portfóliók iránt végül feleslegessé tették a beavatkozást.  

A piaci élénkülés nyomán több bank döntött úgy, hogy a követeléseket továbbra is maga intézi, annak ellenére, hogy a hitelek, illetve az ingatlanok kezelése munkaerőigényes, és az átvett, illetve megszerzett ingatlanok üzemeltetése is igen költséges. Cserébe ők több céltartalékot írhattak, írhatnak vissza, és így a következő évben is jól kalkulálható profitot realizálhatnak ebből a tevékenységéből.

A nagybankok közül például a Raiffeisen, az Erste, a CIB, az UniCredit, és az MKB inkább a piacra lépés mellett döntött és jelentős állományokat adott el. Ők inkább megszabadultak a korábbi rossz döntések és hitelek következményeitől; a hitelportfóliók eladásával korlátozott, de azonnali nyereséget realizálhattak, és immár teljes erővel az új üzletszerzésre koncentrálhatnak. A nemzetközi hátterű bankoknál a tulajdonosi csoportszintű stratégiák is közre játszottak a döntésben, de a bankok mindegyike alapos mérlegelés után döntötte el, hogy melyik utat választja.

A probléma természetesen globális és aktuális, szerte a világon számos hitelintézet még mindig kénytelen viselni a tényleges vagy potenciális nem teljesítő hitelkockázatokat. A Budapest Institute of Banking és az EBRD november közepén indult Problem Loans, Distressed Debt Restructuring and Introduction to Distressed Debt Sales kurzusán öt napon át az EBRD és vezető piaci szakértők (Deloitte, Euromoney Learning Solutions, McKinsey) alapos részletességgel dolgozták fel a prob-lémás hitelek keletkezésének, kezelésének, átstrukturálásának és eladásának legújabb elméleti és gyakorlati aspektusait. Számos esettanulmányon keresztül a hitelfelvevői okoktól az optimális adósságátütemezési megoldásokig részletesen elemezték a folyamatokat és a lehetőségeket. A kurzuson 10 ország 25 pénzügyi szakembere vett részt. Az alkalmazott tanítási módszerek kombinálták a formális elméleti oktatást a piaci adatokkal és legjobb gyakorlatokkal alátámasztott esettanulmányokkal. Az esettanulmányok valóságos helyzeteken alapultak és arra szolgáltak, hogy a résztvevők az empirikus tapasztalatokból levezetett új értékelési technikákat tanuljanak. Az interaktív angol nyelvű kurzus célja az volt, hogy praktikus és azonnal használható eszköztárat adjon a résztvevőknek. 

Az előadók Volker Hans Recker, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank vezető bankára, Ewa Bielecka ésTom Kolaja a McKinsey szakértői, Adrian Grant, a Euromoney Learning Solutions vezető tanácsadója és Bíró Balázs, a Deloitte Magyarország pénzügyi tanácsadási üzletágának vezetője, a közép-európai banki portfóliókezelési-tanácsadási szolgáltatások üzletág partnere voltak.  

Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) 1991 áprilisában alakult meg azzal a céllal, hogy segítse a kelet- és közép-európai országok piacgazdasági átalakulását, támogassa a gazdasági reformokat a térségben. Az alapításakor leszögezték, hogy a fejlesztési bank a hitelezési és befektetési tevékenysége mellett tanácsadással és technikai segítségnyújtással is hangsúlyosan foglalkozik. A bank létrehozásában akkor 40 ország egyezett meg, de mára a részvényesek száma 65-re duzzadt és Közép-Európától a Földközi-tenger keleti térségén át Közép-Ázsiáig 30 országban tevékenykedik.