BIB hírek

Események/Hírek

Zöldbankolás Magyarországon: mire lenne szükség a valódi áttöréshez?

Szerző: Gyura Gábor

Forrás: Világgazdaság, 2019.08.15. (nyomtatott lapszám, 15. oldal)


TRENDEK | Sok embernek még luxusnak tűnhet, hogy pénzügyeiben társadalmi fenntarthatósági szempontokat érvényesítsen

Nagy visszhangot keltett a nemzetközi pénzügyi sajtóban a Goldman Sachs július végi bejelentése, amely szerint létrehozza új, fenntartható pénzügyekkel foglalkozó szervezeti egységét. A globális pénzügyi világ egyik legnagyobb szereplője ezzel tulajdonképpen beállt egy egyre gyarapodó sorba, a világ legnagyobb bankjai és befektetési szolgáltatói közé. De mi a helyzet Közép-Európában, és főként Magyarországon a zöldpénzügyek terén?

A nemzetközi zöldpénzügyi (green finance) szegmens negyedévről negyedévre rekordokat dönt, és már nemcsak kis, etikus mellékszereplők foglalkoznak vele, hanem – felismerve a klímaváltozás elleni harc óriási beruházási igényét és az egyre felelősebb ügyfélbázist – a fejlett pénzügyi piacokon egyre inkább a fő iránnyá válik. A világ vezetői bankjai között ma már nem igazán találunk olyat, amely ne rendelkezne kifejezetten zöldhitel-portfólióval, társadalmilag felelős (ESG-alapú) vagyonkezeléssel vagy éppen általa kibocsátott zöldkötvénnyel.

Töretlenül zajlik a termékinnováció is. A tőkepiacon az eddigi sztárnak tekintett zöldkötvények mellett például megjelentek az úgynevezett átállási (transition) kötvények olyan cégek számára, amelyek még nem készek teljesen búcsút mondani az üvegházhatású gázkibocsátásnak, de céljuk a tisztább, zöldebb termelés. A hitelpiacokon úttörő jellege volt annak a bejelentésnek is a múlt hónapban, amely szerint három európai nagybank szindikátusa több mint kétmilliárd dolláros, fenntarthatósághoz kötött hitelt nyújtott az egyik vezető kínai nyersanyag-kereskedőnek.

Az újszerű elem ebben a konstrukcióban az, hogy a kölcsönt felvevő vállalat bizonyos környezeti teljesítménymutatók elérése esetén kamatkedvezményt érhet el. Ez az új típusú finanszírozás lényegében tavaly jelent meg a piacon, és egyre több vezető pénzintézet tervezi felvenni a palettájára.

Keleten a helyzet változatlan?

Az Elbától keletre persze ma még más a kép. A régióban megvalósult ugyan néhány szuverén (Lengyelország, Litvánia) és vállalati zöldkötvény-kibocsátás, de áttörésről még messze nem lehet beszélni. Mindez magyarázható a klímaváltozás és egyéb környezeti problémák kisebb közéleti prioritásával, a tőkepiacok és a pénzügyi kultúra relatív fejletlenségével vagy az ügyfelek eltérő attitűdjével. (Bizonyos jövedelmi, vagyoni szint alatt sok ügyfél számára luxusnak tűnhet, hogy pénzügyeiben a környezeti vagy a társadalmi fenntarthatósági szempontokat is érvényesítse.) Magyarországon – a régió piacaihoz hasonlóan – lényegében nem létezik a dedikált zöldpénzügyi szegmens. Ezt az állítást persze rögtön pontosítani kell: nincsenek hazánkban címkézett zöld pénzügyi termékek, szolgáltatások. Ez utóbbiak esetében az adott termék környezeti hasznossága valamilyen széles körben elfogadott sztenderden alapulna, és az ennek való megfelelést – ahogyan ez a fejlett pénzügyi piacokon történik – egy külső tanúsító is igazolná. Ám természetesen a magyar piacon is vannak zöldcélokat szolgáló ügyletek, termékek.

Ilyen zöldcélú, hitel jellegű termék például a Magyar Fejlesztési Bank lakossági energiahatékonysági hitele, amellyel nullaszázalékos kamaton finanszírozható többek közt a fűtéskorszerűsítés, szigetelés vagy éppen napelem vásárlása. Hasonló célokra természetesen maguk a hazai kereskedelmi bankok is folyósítanak hiteleket, csak éppen a zöld címke nincsen ezeken az egyébként környezeti fenntarthatóságot is szolgáló kölcsönökön. Gyorsan növekszik a naperőművek létesítését finanszírozó hitelek állománya is, amelyek értelemszerűen szintén zöldnek tekinthetők.

Bővül a paletta Zöldcélokat szolgáló betéti termékkel – bár e termék külföldön is ritkább – egyetlen magyar hitelintézet rendelkezik. Ennek keretében a betétes – több más opció mellett – úgy is rendelkezhet, hogy a környezetvédelem vagy a zöldenergia kategóriájába sorolható hitelfelvevő ügyfelek kamatkedvezményt kapjanak. A többi (nem banki) megtakarítási terméknél már némileg bővebb a hazai zöldkínálat. A befektetési alapok piacán több zöldnek tekinthető (noha zöldtanúsítvánnyal nem rendelkező) alap is elérhető, de ezek jelenléte a teljes alapkínálathoz képest a számosság és a volumen tekintetében is elhanyagolható. A nevükben valamilyen klímavédelmi, ökológiai, fenntarthatósági jellemzőt szerepeltető termékek kevesebb mint fél százalékot tettek ki a hazai befektetési alapok összvagyonából.

A biztosítási szektorban a unitlinked életbiztosításokhoz kapcsolódóan tavaly év végén öt biztosító összesen nyolc zöldtematikájú eszközalapot forgalmazott, amelyekben mindösszesen 17,5 milliárd forintnyi ügyfélvagyont kezeltek. A teljes piacot tekintve ez a zöldkitettség a szektorszintű unit-linked-tartalék mindössze 1,5 százalékát, azaz éppen csak látható hányadát teszi ki.

A jegybank vitát nyit Van tehát tér a fejlődésre! Márpedig a magyarországi zöldfinanszírozás felfutása számos előnnyel járna, és nem csak ökológiai szempontból. A természeti, klímavédelmi hasznokon túl ugyanis a környezettudatos termékek bővülés pénzügyi és makrogazdasági szempontból is előrelépés lenne. Ma már egyre több információval rendelkezünk arról, hogy a hőhullámok, aszályok, villámárvizek és egyéb extrém időjárási események milyen károkat okozhatnak nemcsak a lakosság egészségi állapotára, de a termelőlétesítményekre, az infrastruktúrára nézve is.

A klímaváltozás elleni fellépéshez szükséges beruházások (a megújuló energiaforrások, épületek korszerűsítése vagy éppen a közlekedéshez kapcsolódó emisszió csökkentése terén) ugyanakkor új üzleti lehetőségekkel is kecsegtetnek a vállalatok és ezen keresztül a bankok, pénzügyi szolgáltatók számára. A képlet látszólag egyszerű: elérni, hogy a pénzügyi szervezetek minél nagyobb mértékben vegyék figyelembe a környezeti szempontokat hitel- és egyéb üzleti stratégiájukban, döntéseikben.

De hogyan valósulhatna meg mindez? A Magyar Nemzeti Bank (MNB) nemrég tette közzé vitaanyagát, amelyben a lehetséges, a jegybank által elemzett intézkedési opciókat járja körbe. A jegybank formálódó stratégiája elsősorban a bankszektorra fókuszál, mind kínálati, mind keresleti oldalon kutatva az előrelépési lehetőségeket. A zöldhitelezés terén elsősorban a hazai ingatlanállomány energetikai korszerűsítését szolgáló kölcsönök, valamint a megújulóenergia-projektekre felvehető hitelek további bővítése tűnik logikus lépésnek, ehhez az MNB többek közt a tőkekövetelmény-kedvezményekkel való ösztönzés lehetőségét vizsgálja. Ez utóbbi értelemszerűen lehetővé tehetné a hitelek ügyleti kamatának csökkentését is.

A zöldhitelezés felfuttatásához hasznos lehet a „pántlikázott” zöldforrás-gyűjtés is, amely elsősorban a zöld jelzálogleveleken, zöldkötvényeken keresztül valósulhatna meg. Ma még nincs nemzetközi sztenderdeknek megfelelő magyarországi zöldkötvény, de Lengyelországban például nemrég – kiugró nemzetközi tőkepiaci sikert aratva – már sor került az első zöld jelzáloglevél kibocsátására. Más szóval, ez a kihívás is teljesíthető.

Bár a zöldpénzügyi szegmens bővülése vélhetően a régióban érdekelt, nagy ESG-mandátumú intézményi befektetőket is megmozgathatná, keresleti oldalon fontos lenne a lakossági ügyfélbázis fejlesztése is. Ezen hosszú távú és csak fokozatosan elérhető stratégiai célhoz az MNB a lakossági pénzügyi ismeretterjesztés zöldtematikájú bővítését és a dedikált, környezettudatos lakossági pénzügyi termékekre vonatkozó sztenderdek meghatározását tartja lehetséges eszköznek. Ahogyan a lakáshitelek esetében mára már bevett és a lakosság által keresett védjegy lett a minősített fogyasztóbarát lakáshitel címke, kívánatos lenne, hogy a hosszabb távon remélhetőleg a pénzügyeikben is egyre inkább felelőssé váló ügyfelek a zöldcélokat szolgáló pénzügyi termékeket is könnyen elérhessék, ráadásul akár kedvezményes kondíciókkal. Egyik napról a másikra nem számíthatunk zöldtudatos pénzügyi forradalomra Magyarországon. Az MNB elképzelése szerint lépésről lépésre haladhatunk hazánk ökológiai sérülékenységének csökkentése és egyben versenyképességünk, pénzügyi szektorunk fejlettségének erősítése terén.