Mindannyiunk jövője attól függ, hogy mennyiben tudjuk biztosítani a környezetünket védő fenntartható növekedést. Mivel a gazdaság egyik motorja a finanszírozás, a fenntarthatósági követelmény fokozottan igaz a pénzügyi szektorra és a befektetésekre. A Zöld pénzügyekről, ESG-ről a téma szakértőjével, Gyura Gáborral beszélgettünk. Gábor az MNB fenntartható finanszírozásért felelős főosztályvezetője, és a BIB ESG tanácsadó és Zöld pénzügyek képzések előadója.
A környezeti eredetű kockázatok és a környezeti fenntarthatóság, mint elérendő cél tudatos, stratégiai megjelenését a pénzügyekben, legyen szó banki hitelezésről vagy éppen befektetési szolgáltatásokról, biztosításról.
A tudatosságot és a stratégiai jelleget fontos kiemelni, hiszen a bankok már régebben is hiteleztek, például megújuló energia projekteket és sok más zöld célt is. Ami újszerű, az annak a felismerése, hogy a klímaváltozás maga, illetve a klímavédelmi szabályozási és technológiai erőfeszítések, a várható, gyors és mély változások kifejezetten fontossá válnak, egyrészt a kockázatkezelésnek, másrészt egy nagy és új lehetőséget is nyújtanak a pénzügyi rendszernek, hiszen a szükséges pozitív változások finanszírozói lehetnek a bankok és egyéb pénzügyi szereplők.
Igen, és már nem csak a külföldi piacokon, hanem itthon is, persze kis késéssel. A hazai bankok – az MNB Zöld Ajánlását követve – most alakítják ki a kereteket, például a fenntarthatóságért felelős vezető kinevezésével vagy éppen új zöld pénzügyi szervezeti egység felállításával. A dedikált zöld hitelezés is elindult: 2020 januárja és 2021 szeptembere között közel 160 milliárd forintnyi zöld hitel került kihelyezésre, az MNB tőkekövetelmény-kedvezménye alapján. Ez persze a bankrendszer teljes hitelállományához képest nem nagy összeg, de negyedévről negyedévre dinamikus bővülést látunk és várunk a továbbiakban is. A hitelek mellett érdemes a kötvényekre is figyelnünk. Alig másfél éve még nem voltak vállalati zöld kötvények itthon. Mára már másfél tucat ilyen – környezetbarát beruházásokat finanszírozó – értékpapír lett kibocsátva, többszáz milliárd forint összegben, noha az NKP (Növekedési Kötvényprogram) leállításával itt nem várhatunk további bővülést egy ideig.
Az előbb már említett vállalati zöld hitelek és zöld kötvények jelentik talán a legfontosabb szegmenst, hiszen a klímavédelemhez és a többi fenntarthatósági cél eléréséhez hatalmas volumenű beruházásra van szükség, a megújuló energiatermelés, az energiahatékonyság, a közlekedés vagy éppen az agrárium zöldítéséhez. A lakosság esetében elsősorban a lakások energiahatékonysága és az elektromos autózás jelenti a klasszikus hitelezési témákat. Az energiahatékony otthonokra nagyon kedvező hitelek érhetők el a Zöld Otthon Program keretében, és az energiahatékonysági korszerűsítés terén is várható új banki hiteltermékek megjelenése. Ez utóbbira hazánkban különösen nagy szükség lenne, a rendkívül elavult és ezért energiapazarló – ily módon áttételesen a klímaváltozáshoz is hozzájáruló – épületállományunk miatt.
A hitelek mellett persze nem szabad megfeledkeznünk a megtakarításokról, befektetésekről sem. Külföldön az elmúlt években óriási növekedést láttunk az ESG szemléletű és a zöld befektetési szegmensben.
Felismerve az üzleti lehetőségeket, egyre több alapkezelő alakít ki a fenntarthatósági szempontokat figyelembe vevő, ESG-alapú portfóliókat. Az említett rövidítésben „E” a környezeti fenntarthatóság, az „S” a társadalmi fenntarthatóság, a „G” betű pedig a felelős vállalatirányításra utal. Számos kutatás támasztja alá, hogy az említett ESG faktorokat jól kezelő vállalatok pénzügyileg is jövedelmezőbb befektetést jelentenek. Azáltal, hogy a fogyasztói preferenciák zöldülnek, a szabályozásban pedig erősödik a klíma- és környezetvédelem, a kevésbé környezetszennyező cégek számítanak egyre inkább „jövőbiztosnak”, és ezt aknázza ki az ESG szemlélet. Hazánkban immár 16 hazai ESG befektetési alap érhető el, de vagyonuk még csak a teljes befektetési alap-szegmens alig több mint egy százalékát teszi ki. A fejlettebb piacokon egyes becslések szerint már néhány éven belül 50 százalék fölé mehet ez az arány, azaz a növekedési potenciál óriási! Itthon még nincsenek a kínálatban igazi impact-befektetési alapok, amelyek kifejezetten valamilyen környezeti vagy társadalmi pozitív hatást – legyen az erdők védelme vagy éppen valamilyen oktatási vagy egészségügyi cél – ígérnek, azaz ahol maga a fenntarthatóság a cél. De talán ez is csak idő kérdése: mind a piaci szereplőknek, mind a lakosságnak tanulnia kell még a zöld pénzügyek terén.
Természetesen a készpénzmentes fizetés, a papírmentes ügyintézés preferálása mind-mind segítenek, mint ahogyan az olyan – immár itthon is megjelent – innovációk is, mint például a környezetbarát, gyorsan lebomló bankkártya. Én mégis azt mondom, a legtöbbet a pénzünkkel finanszírozott tevékenységeken keresztül tehetünk. Igaz ez egyrészt otthonunk vagy akár autónk környezetbarátabbá tételére, melyhez sokszor logikus megoldás a hitel, hiszen a zöld otthon vagy éppen az elektromos autó bár drágább, nagyobb összegű beruházást igényel. Az ESG személet említett térhódítása – a kapcsolódó szabályozás jóvoltából – pedig a befektetéseink terén is segít abban, hogy akaratunkon kívül befektetéseink ne járuljanak hozzá környezetszennyezéshez. Kis utánajárással könnyen tudunk olyan befektetéseket találni, melyek például kizárják a fosszilis energiában „utazó” cégeket, vagy éppen az egyéb fenntarthatósági dimenzióban legkevésbé jól teljesítő vállalatokat.
A 2021 nyarán elfogadott MNB törvénymódosítás nevesíti a Jegybank esetében a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos politika támogatását. Így az MNB tevékenységében elsődleges céljának – így az árstabilitás elérésének és fenntartásának – veszélyeztetése nélkül, még hangsúlyosabban kaphatnak szerepet a környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontok is a felügyeleti, a makroprudenciális vagy éppen a monetáris politikai tevékenységben. Szintén a zöld mandátumról szóló törvénymódosítás rendelkezett arról, hogy a Jegybank bírságbevételei 6 százalékát működésének karbonsemlegesítésére használhatja fel. Az MNB azt is vállalta, hogy a 2019-es értékekhez képest, 3 éven belül 30 százalékkal, 2025-re pedig 80 százalékkal csökkenti széndioxid-kibocsátását. Mindezek azért is fontosak, mert az MNB csak akkor tudja hitelesen „zöldíteni” a pénzügyi rendszert, ha saját működését is a lehető legzöldebben tudja megvalósítani.
Izgalmas szakmai felkérésnek tettünk eleget április 25-én reggel a Miénk a Pálya Alapítvány szervezésében. A budapesti Szent Benedek Középiskolában meg...
Hallgatóink többségének nem kell bemutatnunk Bácsfalvi Andrást, a compliance területen dolgozó kollégák pedig biztosan ismerik munkásságát, a complianc...