Veres István

A Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdasági Karának pénzügy szakán és aktuárius mellékszakirányán szerezte közgazdász diplomáját. Devizapiaci üzletkötő, majd portfóliókezelő a Magyar Nemzeti Bank Pénz- és devizapiaci főosztályán. 2004-ben CFA oklevelet szerez, majd az Európai Központi Bank Befektetési divíziójában kamatoztatta nemzetközi pénzügyi piaci ismereteit. 2013 óta az MNB Pénz- és devizapiaci igazgatóságát vezeti, felel a jegybank monetáris politikájának végrehajtásáért és az arany- és devizatartalékok kezeléséért. Az EKB Piaci Műveletek Bizottságának tagja, a Magyar Forex Társaság elnökségi tagja. 

Hogyan kezdte el a szakmai pályafutását?

Mielőtt kézhez kaptam volna a diplomámat, már a Pénz- és devizapiaci főosztályon dolgozhattam. Akkor még nem hívták így, de egy kvázi gyakornoki programnak köszönhetően pályakezdőként az MNB sok más területét is megismerhettem. A treasuryben pedig végig jártam a szakmai ranglétra valamennyi fokát, enyhe túlzással azt is mondhatom, hogy a főosztály valamennyi székében ültem már – szó szerint és átvitt értelemben egyaránt.

Sárospataki diákként persze keveset tudhatott még a pénzpiaci instrumentumokról és a folyamatokról, így valószínűleg nem egy gyerekkori álom beteljesedését jelentette a szakmaválasztás.

Mint sokan mások, a kilencvenes években én is az egyetemen találkoztam először a treasury kifejezéssel, majd később, itt az MNB-ben azzal, hogy ez a napi gyakorlatban mit is jelent. Tetszett, hogy mi vagyunk a bank szíve, izgalmas volt a pörgés, a döntések gyorsasága és a felelősség. Rengeteg mindent kell egyszerre figyelni, sok információt feldolgozni, hogy ügyesen kezeljük a befektetéseinket, a deviza, likviditási és kamatlábkockázati pozícióinkat, illetve az ezekkel kapcsolatos piaci tranzakciókat. A kilencvenes évek és a kétezres évek eleje óriási ugrást jelentett ebben az iparágban. Jelentős mértékű volt az innováció, nálunk pedig a fluktuáció, hiszen a kereskedelmi bankok először a jegybankban találták meg a képzett és hozzáértő munkaerőt.

A „free for all” időszak után aztán jött a válság, ami a világban mindenütt sokkal megfontoltabbá tette a működést. A szabályozók igyekeztek lépést tartani a nyilvánvalóvá vált piaci kockázatokkal és egyre alaposabban szabályozott folyamatokkal tartották kordában a rizikófaktorokat, ami persze folyamatosan szűkülő szakmai játékteret is eredményezett. A 2010-es görög válság már Frankfurtban, az EKB központjában találja, ahol az eurozóna devizatartalékát kezelte. Két év múlva tért vissza a jegybankba, és röviddel ezután ki is nevezték a pénz- és devizapiaci szakterület vezetőjének.

Nagyon tanulságos volt közelről figyelni a görög helyzetet kezelő eseményeket, és persze minden más szempontból is hasznosan telt az a két év. A konszolidáció folyamatából még itthonra is jutott, de ez az időszak nem csak emiatt volt izgalmas. Oktatói pályafutásom ugyan a válság előtt kezdődött, de ezekben az években teljesedett ki. Az Ernst & Young keresett meg azzal, hogy CFA-oktatókat keres, ráadásul olyanokat, akik vállalják, hogy a tananyagot Moszkvától Almaty-n át Bahreinig hétvégeként tanítják. Itt tanultam meg kezelni az oktatói pulpituson azóta kísérő lámpalázat és itt értettem meg a színészmesterség egyik alapigazságát, mely szerint a századik előadásra is ugyanúgy kell készülni, mint az elsőre.

Szerencsés vagyok, mert a munkám hozzásegít, hogy a legfrissebb szakmai információkkal az elsők között találkozzak, és a nemzetközi szakmai szervezetekben, konferenciákon vagy a Magyar Forex Társaságban is gyakoriak a szakmai véleménycserék. Rengeteg szakkönyvet olvasok, szakmai podcastokat hallgatok, melyek szintén nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy folyamatosan képben legyek. A kurzusaimon az új gondolatokat igyekszem valamilyen módon beépíteni. Mostanság talán az egyik legizgalmasabb és a legtöbbünket izgató kérdés, a mostani „békeidőben” hogyan tudnak a világ banki treasuryk felkészülni arra, ha majd a következő válság során a befektetők gyorsan és nagy tömegben igyekeznek majd a pozícióiktól szabadulni. A szigorúbb szabályozás miatt sokunk számára kérdés, hogyan lesznek képesek kiszolgálni ezeket az igényeket. A kurzuson egyebek mellett erről is beszélgetünk majd…

---

 

Ágoston István

A Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdasági Karán külker szakon szerezte közgazdász diplomáját. 1991-től a Budapest Bank devizaüzletágának munkatársa majd osztályvezetője, majd a Takarékbank treasury osztályát vezette. Később az Unicredit Bank jogelődeinek treasury értékesítés vezetője, majd treasurer. 2001-től pedig az Unicredit Bank Piacok Üzletág ügyvezető igazgatója, az Eszköz-Forrás Bizottság tagja. 2010-től a bank Pénzügyi intézmények igazgatóságának megalapítója és vezetője. 2015-től a MARK Zrt. treasury és befektetői kapcsolatok vezetője majd a KELER Zrt. Stratégiai és ügyfélkapcsolati igazgatóság igazgatóhelyettese. 2018 júliusától a Magyar Fejlesztési Bank forrásbevonási és likviditáskezelési igazgatója. 1999-től 3 éven át a Hypo Leasing külső Igazgatósági tagja. 1993 óta az ACI Hungary, azon belül nyolc éven át a Szakmai Bizottság tagja, évek óta szakmai konferenciák előadója és menedzserkurzusok trénere.

Hogyan kezdte el szakmai pályafutását?

Akinek a szakmában megadatott, hogy a kezdetektől figyelemmel kísérhette a piac újbóli kialakulását, az pontosan tudja, hogy a kilencvenes évek elején az újjáéledő kétszintű bankszektor hogyan szippantotta be az egyetemről kikerült lelkes és kíváncsi fiatalokat. A kereskedelmi bankok, az újra induló tőzsde, az újdonság légköre, a pörgés és a kreativitás lehetősége miatt ez egy nagyon különleges időszak volt. Rengeteget kellett és lehetett tanulni a tapasztalt kollégáktól. A Budapest Banknál kezdtem, majd jött a Takarékbank, ahol már a deviza-treasury kialakítása volt a feladat.

Ezt követte a HypoVereinsbank, majd jogutódjai 21 éven át. Ez idő alatt bekövetkezett név és tulajdonosváltások miatt nem kellett munkahelyet váltani ahhoz, hogy új szakmai kihívásokkal találkozzon. Bárhogyan is alakult, a treasury feladatkör maradt.

Ha barátaim kérdezik, hogy mivel foglalkozom, néha az emberi testtel kapcsolatos hasonlattal igyekszem bemutatni: a Treasury a bankban hasonló, mint az emberben a szív, mivel fő feladata a nap minden pillanatában – megfelelően szabályzott keretek közt – a bank stabil likviditásának, azaz a véráramnak a biztosítása, ügyelve és kihasználva a pénz, és tőkepiacok állandóan változó mozgását, lüktetését. A treasury tevékenysége kihat az egész pénzintézetre, de fordítva is igaz, a pénzintézet működése befolyásolja a treasury céljait, feladatait. Treasury nélkül nem tud működni egy pénzintézet. Ezen a területen jellemzően kevés ember is lehet nagy hatással az intézmény eredményességére és biztonságos működésére, így különösen fontos, hogy az itt dolgozók tisztában legyenek a piac működésével, a célokkal, a szabályzókkal, elvárásokkal és persze a megkötött ügyletek hatásaival. Mindehhez komoly informatikai támogatás és szigorúan ellenőrzött környezet társul, ahol látva a piacok folyamatos változásait megfelelő modellekkel és termékismerettel kell gyakran nagy összegekre is gyors döntéseket hozni.

Az oktatói véna mindig is megvolt benne, amikor kollégáival együtt igyekezett ügyfelei részére egyszerűen és érthetően bemutatni a Treasury termékek előnyeit és kockázatait. Így amikor az Unicreditnél az a döntés született, hogy a menedzserképzések jó részét egy belső munkatársakból választott, majd kiképzett tréneri körre bízzák, István örömmel csatlakozott a programhoz.

Mindig is ösztönös igényem volt arra, hogy a szakmai tapasztalataimat másokkal megosszam. Régebben, akár a hazai Forex Társaságban vagy a munkahelyemen szerettem, ha közösen beszélhettünk meg egy szakmai problémát. Ha volt rá lehetőség, igyekeztem segíteni mások szakmai fejlődését, hiszen ezt a támogatást én is megkaptam. Az Unicreditnél kínálkozó trénerképzés lehetőségének ezért is örültem. A mintegy egy éves oktatás, majd a sikeres vizsgák után elsősorban vezetőképző tréningeket készítettünk és oktattunk kollégáinknak, de emellett szívesen tartottam továbbra is szakmai oktatásokat, ha volt rá igény. A BIB-nél a treasury tevékenységek bemutatása a feladat, amihez igyekszünk élményszerű formában az életből hozott gyakorlati példákkal szolgálni – az elmúlt 25 évben sokszor személyesen is átélt események kellő alapot adnak ehhez.

A Treasury egy bankban sem egy elszigetelt terület és ha kicsit másképpen is, de minden intézménynél fellelhető hasonló tevékenység. Ezért kollégámmal, Veres Istvánnal úgy állítottuk össze a „Treasury testközelben” kurzusunk tematikáját, hogy az alapkezelők, vagyonkezelők, biztosítók, lízingcégek, fogyasztói hitelezéssel foglalkozó intézmények nem treasuryvel, hanem ügyfélkapcsolatokkal, kockázatkezeléssel, back-office tevékenységgel, számvitellel, compliance, illetve belső ellenőrzéssel, IT-val, vagy jogi feladatokkal foglalkozó vezető szakemberei számára érthető és hasznos legyen.